Tudom, számotokra ez a téma nem túl érdekfeszítő nekem azonban éppen aktuális. Mivel most egy másfél hétre elköltöztem egy családi házba máris felfedeztem rengeteg különbséget a kettő között. Először is, a kertes házak általában nem a város közepén vagy a belvárosban találhatók. Ez elég közel esik hozzá, azonban erre jóval kisebb a forgalom. Számomra az első dolog ami feltűnt, az a hatalmas csönd volt, pedig itt fekszik mellettünk egy elég forgalmas út, szemben pedig egy óvoda. Mégis, otthon általában felhallatszik ez-az lentről, ekkora csönd szinte sosincs, mindig van valami egészen halk háttérzaj. Persze, a családi háznak rengeteg előnye van, többnyire mindenki azt választaná. Ezeket most nem is taglalnám, inkább áttérnék azért a panel előnyeire, mert annak is vannak bizony. Először is, nekem hatalmas szerencsém volt, mivel közel volt az iskolám (még az általános), konkrétan 2 perc séta. A házban két volt osztálytársam is lakott/lakik, köztük az egyik legjobb baránőm a fölöttem lakó szomszédjában. Így persze lehetséges volt az is, hogy szó szerint az éjszaka közepén átmenjünk a másikhoz elsírni a bánatunkat. Aki pedig már lakott lakótelepen az tisztában van azzal, hogy itt bizony kötődnek barátságok és tökéletes délutáni program a bandázás lent. Mivel a suli nagy része maximum 10 percre lakott, rengetegszer gyűltünk össze délután vagy estefele és hatalmas őrültségeket csináltunk. Rengeteg gyerekkori barátom volt itt, ahol lakunk, sokukkal még most is tartom a kapcsolatot, noha elköltöztek sokkal messzebbre. A hátrányaira nem térnék ki, azt naphosszat sorolhatnám.
Amúgy sikeresen megtaláltam a laptop összes darabját, a netet is megoldottam hozzá, tehát már minden tökéletes. A designt le szeretném cserélni, bár erre nem tudom, hogy mikor kerül sor. Addig is legyetek jók, sziasztok!<3

A kihívásom utolsó bejegyzése, eléggé nehezen ment már a vége felé. A 30 nap szerintem jóval több volt, de eljutottam idáig is. Egyébként már átköltöztem mamámékhoz, unokatesóm poénból elrejtette a laptopot, hogy találjam meg, hát eddig még csak a töltőjére sikerült rábukkannom. A kinti gépük valami iszonyú lassú, tehát remélem, hogy hamarosan megtalálom véletlenül. De nem is magyarázok felesleges dolgokról, jöjjön az utolsó nap. Egyébként nem nagyon emlékszek, hogy mik is történtek velem. Viszont csak 4 dolog jutott az eszembe amit kiemelnék.
+ sikerült eljutnom 2 nap is a Sziget fesztiválra
+ mivel anyáék szabadságon voltak két hétig, rengeteg közös programunk volt és nagyon sok dolgot meg tudtam beszélni anyával
+ sikerült egy közös fotó a kedvenc előadómmal amit már több mint egy éve szerettem volna megvalósítani, ám eddig mindig közbe jött valami
+ talán sikerült közelebb kerülnöm egy számomra nagyon fontos emberhez kicsit talán máshogy is, mint eddig

Supernatural - Odaát
Akkor el is kezdeném a heti ajánló rovat első cikkét ami most a híres sorozatról, az Odaátról fog szólni. Úgy gondoltam, hogy talán ez most a legaktuálisabb, mivel az RTL-en ma este kezdik el leadni a 4. évadot szinkronosan, pontosan 23:15-kor. Bár nekem az első három évad a favorit, most a 6. évad közepénél járok, ott már nem annyira tetszik a sorozat, de ez csak magánvélemény. Miről is szól az egész?
A sorozat két fivért követ nyomon, Dean és Sam Winchestert, akik az USA különböző pontjaira utaznak egy fekete 1967-es Chevy Impalával, hogy a végére járjanak paranormális történéseknek és más megmagyarázhatatlan eseteknek, amelyek természetfeletti lényekhez kapcsolhatók. A testvérek „vadászoknak” nevezik magukat, és a sorozat folyamán kiderül, hogy mások is követik és követték előttük is ezt az életformát. Köztük apjuk, aki a feleségével történt tragédia után gyermekkoruktól a vadászatra nevelte fiait.
Komolyan, nézzetek bele ha van egy kis időtök, szerintem biztosan megszeretitek a sorozatot. Én amúgy Sam párti vagyok, viszont Deant is imádom a poénjai és a karaktere miatt.

Igazából két napja gondolkozok azon, hogy mit is írhatnék ide. Eredménytelenül, egyszerűen semmi ötletem nincs, tovább viszont nem szerettem volna húzni, így is csúszott már eleget ez a kihívás. Nagyon könnyen megszeretem az embereket, tehát igazából nem nehéz lenyűgözni, nincsenek nagy elvárásaim. Egyedül talán az igazi optimista vagy a szinte mindig vidám embereket tudnám említeni. Engem szörnyen lehoz az életről ha állandóan csak a rossz dolgokat képes valaki észrevenni, az előbb felsorolt emberek pedig nem görcsölnek rá olyan szinten a problémákra, ezáltal képesek is rá megoldást találni a felesleges siránkozás miatt. De ez már egy másik téma megint.

Még mindig nem sikerült meggyógyulnom, pedig már nincs túl sok idő a nyárból azt pedig értelem szerűen nem betegen itthon feküdve szeretném eltölteni. Hát ez nincs is így, megyek minden felé, bár lehet, hogy ez most nem túl okos dolog. Holnap egyébként anyával a mamámék házába költözünk, ugyanis ők jövő vasárnapig Görögországban lesznek, a kutyusuk pedig már öreg és fél ha egyedül van egész nap, éjjel legalább ott kell lennie valakinek. Tehát naponta kétszer futhatok körbe a város 2 részéből, mert itthon is van ugye kutya, akivel foglalkozni kell, apa meg dolgozik is ugye közben. A szemfülesek amúgy észrevehették, hogy történtek kisebb-nagyobb változások az oldalon, csak kis apróságok. Viszont a Nicc részbe került egy új modul, a baloldalon pedig megjelent egy kisebb teendőlista és az, hogy milyen heti/havi rendszeres bejegyzések várhatók. Ha van ötletetek, hogy mikről írjak, nagyon szívesen várom mert igazából fogalmam sincs, hogy Ti mire lennétek kíváncsiak. És végre elkészült a kép a ruháról amit még a chatben ígértem, kissé későn, de most volt csak rá időm. Legyetek jók, holnap jövök!<3

Végre sikerült pihennem egy kicsit, az előző hetem eléggé rohanósra sikeredett. Most jelenleg betegen ücsörgök itthon, sikeresen megbetegedtem a nyár közepén, viszont legkésőbb szerdáig meg kéne gyógyulnom mert utána kb minden napra van programom, az pedig így nem lenne túl jó. De nem is húzom tovább az időt, megpróbálom összefoglalni a vasárnapi Sziget fesztiválos élményeimet.
Már a buszutam Pestig vicces volt, a mellettem ülő 75 éves bácsi mindenáron össze akart hozni a 40 éves fiával, hogy szüljek neki unokákat... Nagynehezen végül lebeszéltem az ötletről, ami már csak azért is vicces lett volna, mert apum is fiatalabb a fiánál. Délután talán 3 körül indultunk el, mivel Timi mindenképpen legelöl szeretett volna állni LMFAO-n (ami amúgy háromnegyed 8kor kezdődött...). Tehát némi alkohol megszerzése után az első út a nagyszínpadhoz vezetett, ahol fogalmam sincs, hogy mi ment akkor éppen. Utána kiürült a kordon előtti tér, tehát lett helyünk első sorban a jobb szélen a színpadon az ilyen kis kiugró bigyó előtt. Utána végighallgattuk a Mando Diaot, ami egyébként nekem tetszett. Természetesen itt már hatalmas tömeg volt, utána nem sokkal pedig kezdett az LMFAO. Vagy is igazából csak az egyik tag, Redfoo volt jelen ha jól láttam, szerencsére ő a Timi nagy kedvence. Egyébként meglepően jó buli volt, én nem számítottam ennyire jóra. Látványtechnikailag is tökéletes volt, kellemesen csalódtam. A zenéjük nem a kedvencem, de el lehetett rá ugrabugrálni, azzal sem volt gond. Redfoo az utolsó számnál kijött pont elénk a színpad kiugró részére és alaposan végigöntött minket pezsgővel, a fényképezőmön azóta érződik az illata. Miután végeztek odamentünk a backstage bejáratához, mert Timi szeretett volna képet vagy aláírást. Hát ez mért is sikerült volna, természetesen nem jött ki a srác... Pedig 20-an álltunk ott összesen. Közben elkezdett esni az eső is ami elől az A38 sátorba menekültünk, de az ott lévő zene valahogy nem kötött le, tehát kimentünk belehallgatni a The Killersbe amire én amúgy kíváncsi voltam. Azt mondjuk már egy fa alatt ücsörögve hallgattuk, de egyébként jó volt, hatalmas tömeg gyűlt össze rajta. Utána ha jól emlékszem az inmedio drink bárnál voltunk, utána mentünk be DJ Fresh kezdésére amin szintén marhanagy tömeg gyűlt össze. Ez viszont számora csalódás volt, sokkal jobbra számítottam, a számok 90%-a agyonhallgatott és túlsztárolt zene volt. Tehát inkább visszamentünk inmediohoz, ahol S.P.Y. ment, na az viszont hatalmas volt. Utána már csak járkálgattunk erre-arra, egyébként vasárnap sokkal több magyarral sikerült összefutni. Összességében ennyi volt a zenei élményem a vasárnapról, egyébként jó kis nap volt. Egyedül a szombat miatt vérzik a szívem kicsit, hogy Sum41-ről lemaradtam, már régóta szeretnék rá eljutni, tavaly sem jött össze Volt. Remélem azért még jönnek kis hazánkba zenélni. Hajnalba egyébként annyira hideg volt, hogy hazaérve még az olajradiátor is bekapcsoltuk. Tehát nem csodálom, hogy sikerült lebetegednem.