Na ma volt egy kis időm fotózgatni, szóval végre túl leszek ezen a bejegyzésen is. Nagyobb képért kattintsatok a fenti fotóra. Ha az ajtóból nézzük a szobámat, akkor balra található az ágyam (szét lehet nyitni kétszemélyesre). Fölötte egy plakát (még a tavalyi Éljen május 1 versenyről) és egy parafa tábla lóg. Tőlük balra az ajtó felé egy edzőgép, fölötte pedig táskák vannak. Az ajtóval szembe van az ablakom és a képen pont nem látszik a függönyöm, pedig az kicsit érdekesebbre van megcsinálva de nem lehetett normálisan lefotózni. A jobboldalon van végig a szekrénysorom, ha az ablaktól nézzük akkor egy ruhásszekrény, mellette íróasztal polcokkal, a legvégén pedig még egy szekrény, egyik oldalán könyvekkel és a sminkescuccaimmal, az ajtós felében pedig ruhák vannak. A sarokban belül egyébként egy CD tartó van, az pont nem látszik. Az ajtóm mellett foglal helyet a két kaktuszom és a gördeszkám. Az ágy előtt áll az apáék által készített monsteres asztalkám, talán ezt imádom a legjobban a szobámban. Amúgy világít is kéken az üveg alatt, bár bekapcsolva szinte sosincs.

Amúgy mindjárt indulunk nyaralni, tehát most pár napig nem leszek. Péntek-szombat körül jövök, addig is legyetek jók!<3

Ne haragudjatok, de ismét napot cserélek. Egyszerűen megyek mindenfelé, tehát még nem sikerült normálisan megcsinálnom a  képeket, de holnapra ígérem hozom őket és nem variálok többet ezen a kihíváson. Mik azok, amikben szeretnék jobb lenni? Hát először is, örülnék ha a gördeszkázás picivel jobban menne. Igazából nincsenek vele nagy terveim, viszont örülnék ha sikerülne megtanulnom pár trükköt. Valójában nem is nagyon próbálkoztam még egy trükkel sem, lehet, hogy előbb-utóbb menne is egyébként. Viszont ahhoz olyan deszkást kéne találnom lehetőleg a közelben, akinek már megy a dolog. Szívás, bezzeg bmxes ismerősökből van egy rakat... Nagyon szeretnék még megtanulni táncolni, főként a hiphop vonz. Azt is díjaznám, ha a rajztehetségem fejlődne úgy, mint régen. Ez teljesen az én hibám, hogy elhanyagoltam, újabban félévente kb 2x kezdek el rajzolni magamtól, azzal pedig semmire nem megyek. Legtöbbször elkezdek egy rajzot, a felénél viszont abbahagyom, mert megunom többet pedig elő sem veszem. Amúgy rengeteg minden van még, amikben szeretnék jobb lenni, de ezeket sorolhatnám még egy darabig, bár ezzel szerintem még sokan vannak így. Jönnek majd értelmesebb bejegyzések is, de egyenlőre nem szeretnék túl sok időt a gép előtt tölteni, főleg ha van programom. Egyébként nem ártana egy design csere sem, elég hosszú ideje van már kint a mostani. De nekem tetszik, szeretek így feljárni, egyszerűen tökéletesen hozzám illik. Tehát nem nagyon szeretnék tőle megválni, bár vannak ötleteim, azokhoz viszont nincsenek megfelelő képek. Tehát feleslegesen ragoztam a design témát ilyen hosszan, ugyanis egyenlőre marad ez. Holnap jövök, legyetek jók!<3

Mivel ma Agárdon voltam strandolni ezért nem volt időm képeket készíteni a szobás kihíváshoz, ami eredetileg ma lenne, így felcseréltem a két napot. Most életem legszebb napjáról kéne beszélnem, ami egyértelműen az volt, amikor megkaptam a kutyámat. Kiskoromban rengeteget nyavajogtam egy kutyusért, de sosem engedték, mert "nem panelba való". Végül 9 évvel ezelőtt egy októberi napon mégis egy csodás meglepetés várt rám, nem sokkal a születésnapom előtt. A nappaliban egy fekete kiskutyus ült, aki érkezésemre rögtön hozzámbújt és annyira pici volt, hogy szinte eltűnt a két tenyeremben. Az első kérdésem szomorúan az volt, hogy "mikor viszik el?". Majd a szüleim közölték velem, hogy soha, ez már az én kutyám örökre. Hihetetlenül örültem, mindig egy kutyát szerettem volna. Egyébként egyáltalán nem tervezték anyáék a kutyavásárlást, reggel látták az újságban a hírdetést, rájöttek, hogy nem lesz egy nagy kutya, tehát rögtön elmentek megnézni amire pedig én hazaértem, már itt is volt. Azóta imádom ezt a kis jószágot, együtt nőttünk fel. Nagyon remélem, hogy mégegyszer ennyi évet lesz velünk a családban, hihetetlenül megszerette mindenki annak ellenére, hogy elég jellegzetes személyisége van a kutyának és szörnyen akaratos egy eb. Mellesleg eléggé el lett kényeztetve sajnos, tehát ő az úr a háznál.

Ez egyértelműen apa betegsége. Elsősként elég nehezen értettem meg a dolgokat, hogy miért is van annyit kórházban és az állapotot, amibe került. Iszonyat nehéz volt végignézni is. Erről viszont mint már említettem tényleg nem szeretnék részletesen beszélni, ne haragudjatok.

Egyébként Timi hazament, anyáék viszont eljöttek szabadságra szóval valószínűleg megyünk majd valamerre kb állandóan, de igyekszem minden nap írni majd az oldalra! Jó nyaralást nektek is! <3

Jelenleg nem igazán tudom kiönteni a szívem, ugyanis minden a legnagyobb rendben van körülöttem. Persze, vannak kisebb-nagyobb apróságok amik bosszantanak, de nem túlzottan súlyosak szóval ezt nem is részletezném. Annak viszont örülnék, ha találnék magam mellé valami értelmes barátot. Viszont a kiszemeltem reggel olyan szép üzenetet írt, aminek még mindig a hatása alatt vagyok, szóval most reménykedek. Egyébként tegnap óta itt van nálam Timi, szóval van programunk is bőven.:D Szerintem már csak holnap jövök bejegyzéssel, ne haragudjatok, de most nem a gép előtt szeretném tölteni az időt. Legyetek jók, sziasztok! <3